Cégautóadó Bérelt Autó Után
Nem akarsz már taktikázni, nem akarod újra felszakítani a sebeidet, mert nem látod értelmét, mert ha menni akar, menjen. Valahol az emberek el akarják hitetni veled, hogy úgyis vissza fog jönni, mert annyit érsz neki, de azon felül, hogy jól esik ezt hallani, kezdesz úgy tenni, mintha meg sem hallanád. Talán felnőttél, talán megelégelted a szenvedést, de egy ponton túl, készen vagy arra, hogy az életre bízd a dolgokat. Biztos vagyok benne, ha eddig eljutsz, akkor jó úton haladsz. Aztán majd azt veszed észre, hogy tele vagy tervekkel, hogy mindent meg akarsz valósítani, amit eddig nem tudtál, vagyis amihez nem volt elég merszed egy párkapcsolat mellett. Csak vedd észre, hogy egy új világ nyílik ki előtted, ahol talán minden lehetséges, amit eddig lehetetlennek hittél... Pillanatnyi boldogság ezek voltunk mi ketten! Két szikra mely föllobbant és gyorsan el is hamvadt. Idézetek - Idézetek a szakításról. A helyén csak fekete hamu maradt és egy megperzselt szív, az enyém. T e neked ez csak egy kis könnyed játék volt nekem az élet.
Rideg voltam, magabiztos. Úgy tettem, mintha egyáltalán nem érdekelne. Pedig fájt... " Gyűlölöm, hogy úgy csinálsz, mintha nem is lennék, Szemtől szembe elmondani nem merted, így tessék, Elmondok most mindent, bár tudom ezt nem akarod, És tudom, hogy az érzés ott van, de magadnak is tagadod. De nekem még az mindig fáj, hogy nem válaszolsz soha, Hiába is vártam, tudtam én vagyok ostoba. BitterSweet: Idézetek a nem viszonzott szerelemről, szakításról. Nem kértem, hogy mondj igazat, azt sem kértem hazudj, De remélem, hogy nem engedem, hogy nyugodtan aludj. Megérdemled, te is tudod, mert hiába is kértelek, Úgy sem számít mit mondok, így most nem is féltelek. Ott leszek az esküvődön gyászban, feketében, meghúzódva a templom egyik szegletében. Ott állok majd szomorúan, bús halovány arccal, ott hallgatom, mikor a pap összead majd azzal. Ott zokogok fájó szívvel, leborulva térdre. Ott lesz a te esküvődön szívem temetése... * Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel, Gyűlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel, Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre, Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Alessandro Baricco - Egyébként, ha elfogadsz egy tanácsot, szerintem engedd el, és ha ő is szeret, akkor majd magától visszajön (... ). - Gondolod? (... ) - Egészen biztos vagyok benne. ) - De várj. Azt mondtad, ha szeret, akkor visszajön. És ha nem szeretne? - Akkor legalább elengedted. Leiner Laura A szívemben lüktet a vér Még energiám is van Csak a lelkem van már elfáradva Teljesen lakatlan Most szabadon engedlek Ennél többet nem tehetek Miféle esküt tennék neked Ha mindent megszegek? Zanzibar
Messze tőled - szívem törve, örök búcsút int, Szemed búja szemembe bújva ne csábítson megint. Az fog fájni, de piszkosul, amit elmulasztottam. A tehetetlenség, hogy nem áll hatalmamban visszaforgatni az idő kerekét, hogy jóvá tegyem, bepótoljam. És azokat a kimondatlan szavakat, kézfogás nélkül végződő vitákat, ölelés nélküli viszlátokat, azokat az elmulasztott pillanatokat soha nem kapom vissza már. Elhagyott, mint a kifutópályát a gép. Újra egyedül, tudtam, hogy lelép. Ő az égen, én meg a repülőtéren. Tekerek gyorsan, talán még utolérem. Ismerik azt a mondást, hogy "Jobb, ha szerettél valakit, de elveszítetted őt, mintha soha nem szerettél volna"? Nos, ez egy ökörség. Akárki mondta, biztos, hogy nem tudott a szerelemről szart se. Mert az igazság az, hogy még mindig a tudatlanság a jobb. Az legalább fájdalommentes. Ha viszont az ember megismeri a tökélyt, ha nap mint nap megérintheti, megízlelheti, belélegezheti, hogy aztán elvegyék tőle, az kész gyötrelem. Bánom, nem bánom, mástól nem várom, Tőled sem várom el.